A karácsonyfa története

A karácsonyfa egy karácsonykor felállított, általában a fenyőfélék közül választott örökzöld növény. Hagyományos karácsonyi szimbólum és ünnepi kellék. A karácsony ugyan egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek a hívek, de elvilágiasodott formájában és szokásaiban is közkedveltté vált az évszázadok alatt kialakult karácsonyi ünnepkör adventtől vízkeresztig.

TÖRTÉNETE

Eredete

Az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi vagy a kelta kultúra hagyományvilágában is ismert volt, olykor örökzöld ág, esetleg koszorú vagy fagyöngy  formájában.

Csillagászatilag a téli napforduló az északi féltekén december 21.-én van, a déli féltekén pedig június 21.én van. Az ókori népek a téli napfordulót december 25.-én a " Napisten " születésnapjaként ünnepelték. A Római Birodalomban az ünnepet a Mithrász-kultusz terjedésének következtében a 3. századtól kezdve megtartották. Az ókeresztény vallás szimbolikájában az isteni fényforrást, a sötétségen diadalmaskodó fényt Krisztus szimbolizálta. Az első nikaiai zsinat döntése alapján 325-ben az ókeresztény egyház erre a napra helyezte Jézus születésének évfordulóját a karácsony ünnepét.

Néhány forrás szerint középkori szokás volt, hogy egy fiatal fát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte,hasonlóan Jézushoz, aki fiatalon áldozta fel életét az emberkért. Sok egyéb legenda kötődik a karácsonyfához, például, hogy Luter Márton állított gyermekének először karácsonyfát.

Más források szerint a karácsonyfa elődje a karácsonyi piramis volt, ami egy nagy virágcserépbe állított vagy tönkhöz erősített deszkaszál volt, melyre két-három vékony ,felfelé rövidülő deszkadarabot szegeztek keresztbe. A felszegezett deszkák végén gyertyát gyújtottak. A karácsonyi piramis állításának hagyománya Németországból került át, de nem vált hagyománnyá Magyaroroszágon.

A 18.század közepén kezdték németország egyes helyein az egyszerű karácsonyi piramis dísztelen vázá t karácsonyi gallyakkal ékesíteni. 1521-ből Sélestat városában a Humanistenbibliotek in Schlettstadt könyvtárban található az első írásos emlék a fenyőfa árusításáról. később német közvetítéssel terjedt el Európa többi országában, így Magyarországon is. Ma már a keresztény  országokban világszerte állítanak karácsonyfát.

16-19. század

Az első feljegyzés karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourgból a 15. század végén. Ekkoriban almával, ostyával díszítették.  A gyertyás karácsonyfát elsőként 1660-as évekre emlékezve Lisolette pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnsteinbankárcsalád házában állították fel 1814-ben,ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy  még a titkosrendőrség is jelentést készített róla.

20.század

A 20. század elején terjedt el igazából a karácsonyfaállítás,egyre többen díszítettek fel egy kis fát vagy ágat.

A magyarság körében

Egy 1554-ből származó történelmi jegyzet alapján Magyarországon karácsonyfának nevezték a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt.

A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19.század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében.Az első " magyar" karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon, 1824-ben. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ből, Jókai MÓr A koldusgyermek című, karácsonyi tárgyú elbeszéléséből van.

A magyar hagyomány szerint a fát december 24.-én állítják, és vízkeresztig (január 6.) áll.